Karl Marx & Frederich Engels
    A Kommunista Párt kiáltványa
(1) 
    (1888) Burzsoázián a modern tőkések osztálya értendő, akik a 
    társadalmi termelési eszközök tulajdonosai és bérmunkát alkalmaznak. Proletariátuson 
    pedig a modern bérmunkások osztálya, akik, minthogy nincsenek saját termelési 
    eszközeik, kénytelenek eladni munkaerejüket, hogy megélhessenek. – Engels 
    jegyzete.
    (2) 
    (1888; 1890) Azaz minden írott történet. 1847-ben a 
    társadalom őstörténete, az a társadalmi szervezet, mely a feljegyzett 
    történetet megelőzően létezett, jóformán ismeretlen volt. Azóta Haxthausen 
    felfedezte az oroszországi közös földtulajdont, Maurer bebizonyította, 
    hogy ez az a társadalmi alap, amelyből valamennyi germán törzs történelmi 
    fejlődése kiindult, s fokozatosan kiderült, hogy Indiától Írországig mindenütt 
    a föld közös birtoklásán alapuló faluközösségek képviselik vagy képviselték 
    a társadalom ősi formáját. Végül Morgannek a nemzetség igazi 
    természetére és a törzshöz való viszonyára vonatkozó, betetőző 
    felfedezése feltárta ennek az ősi kommunista társadalomnak belső szervezetét 
    annak tipikus formájában. Ezeknek az őseredeti közösségeknek a felbomlásával 
    kezdődik a társadalomnak különálló és végeredményben antagonisztikus osztályokra 
    való hasadása. Ezt a bomlási folyamatot megpróbáltam nyomon követni „A 
    család, a magántulajdon és az állam eredete” c. könyvemben, II. kiad. 
    Stuttgart 1886. – Engels jegyzete.
    (3) 
    (1888) Céhmester: a céh teljesjogú tagja, mester a céhen 
    belül, nem a céh elöljárója. – Engels jegyzete.
    [A] 
    Az 1888-as angol kiadásban: ennek az osztálynak megfelelő politikai 
    haladása
    (4)(1888) 
    „Commune” volt a neve Franciaországban a keletkező városoknak már azelőtt, 
    hogy mint „harmadik rend” kiharcolták feudális uraiktól és gazdáiktól 
    helyi önkormányzatukat és politikai jogaikat. Általában itt a burzsoázia 
    gazdasági fejlődésének tipikus országául Angliát vesszük, politikai fejlődése 
    példájául pedig Franciaországot. – (1890) Kommunának nevezték 
    az olasz- és franciaországi városi polgárok városi közösségüket azután, 
    hogy hűbéruraiktól megváltották vagy kicsikarták első önkormányzati jogaikat. 
    – Engels jegyzete.
    [B]Az 
    1888-as angol kiadásban kiegészítve: (mint Olaszországban és Németországban)
    [C]Az 
    1888-as angol kiadásban kiegészítve: (mint Franciaországban)
    [D]Az 
    1872-es és az azt követő kiadásokban az a polgári civilizáció és 
    szók kimaradtak.
    [E]Az 
    1888-as angol kiadásban: tömege helyett: terhe
    [F]Az 
    1888-as angol kiadásban az és a gyermek- szók kimaradtak.
    [G]Az 
    1888-as angol kiadásban kiegészítve: fokozatosan[H]Az 
    1888-as angol kiadásban kiegészítve: (szakszervezeteket)
    [I]Az 
    1888-as angol kiadásban: a politikai és általános műveltség elemeit
    [J]Az 
    1888-as angol kiadásban: felvilágosodás és haladás új elemeinek
    [K]Az 
    1888-as angol kiadásban: szektás
    [L]Az 
    1888-as angol kiadásban: leghaladóbb és leghatározottabb
    [M]Az 
    1888-as angol kiadásban: a kisebbség a többséget
    [N] 
    Az 1888-as angol kiadásban: amellyel a jelenlegi termelési módotokból 
    és tulajdonformátokból fakadó társadalmi formákat
    [O] 
    Az 1888-as angol kiadásban: a nemzet vezető osztályává
    [P]Az 
    1872-es és az azt követő kiadásokban: lelkiismeret [Gewissen] helyett: 
    tudás [Wissen]
    [Q]Az 
    1888-as angol kiadásban: felülmúlják önmagukat, a régi társadalmi 
    rendbe való további beavatkozásokat tesznek szükségessé
    [R]Az 
    1872-es és az azt követő kiadásokban: különbség
    [S]Az 
    1888-as angol kiadásban kiegészítve: a népességnek az egész országban 
    való egyenletesebb elosztása révén
    [T]Az 
    1872-es és az azt követő kiadásokban: egyáltalában az osztályoknak 
    a létfeltételeit helyett: létfeltételeit, egyáltalában az osztályokat 
    - Szerk.
    [U](1888) 
    Nem az 1660-1689-es angol restauráció, hanem az 1814-1830-as francia restauráció.
    [V]Az 
    1888-as angol kiadásban: az ipar fájáról lehullott aranyalmákat
    (5) 
    (1888) Ez főképp Németországra vonatkozik, ahol a földbirtokos 
    arisztokrácia és a junkerek birtokaik nagy részét saját számlájukra, intézőikkel 
    műveltetik meg, és ezen felül répacukrot gyártanak és burgonyaszeszt főznek 
    nagy mennyiségben. A gazdagabb angol arisztokraták még nem jutottak el 
    idáig, de azok is tudják, hogyan kárpótolhatják magukat földjáradékuk 
    csökkentéséért azzal, hogy nevüket odakölcsönzik többé-kevésbé kétes részvénytársaságok 
    alapítóinak. – Engels jegyzete.
    [W]Az 
    1848-as kiadásokban sajtóhiba: mai [heutig]; a Hirschfeld-féle 
    kiadásban: szent [heilig]. Az 1872-es és az azt követő kiadásokban: 
    keresztény
    [X]Az 
    1888-as angol kiadásban az utolsó mondat helyett: Végül, amikor a 
    kérlelhetetlen történelmi tények eloszlatták az önáltatás minden kábító 
    hatását, a szocializmusnak ez a formája nyomorult csömörbe fulladt.
    [Y]Az 
    1872-es és az azt követő kiadásokban az Az igazi társadalomról szók 
    kimaradtak. Az 1888-as angol kiadásban az egész mondat kimaradt.
    [Z]Az 
    1888-as angol kiadásban: pénz gazdasági funkcióinak
    [AA]A 
    Hirschfeld-féle kiadásban: megdolgozták [bearbeiteten] helyett: 
    megválaszolták [beantworteten]
    (6) 
    (1890) Az 1848-as forradalmi vihar az egész mocskos irányzatot 
    elsöpörte és képviselőinek elvette a kedvét attól, hogy továbbra is szocializmusban 
    utazzanak. Ennek az irányzatnak fő képviselője és klasszikus típusa Karl 
    Grün úr. – Engels jegyzete.
    (7) 
    (1888) Falansztereknek hívták a Charles Fourier tervezte szocialista 
    kolóniákat; Ikáriának nevezte Cabet a maga Utópiáját, majd később az általa 
    létesített amerikai kommunista kolóniát. – (1890) Home-kolóniáknak 
    (anyaországon belüli kolóniáknak) nevezte Owen a maga kommunista mintatársaságait. 
    Falansztereknek a Fourier által tervbe vett társadalmi palotákat nevezték. 
    Ikária volt a neve annak az utopikus képzeltbeli országnak,, amelynek 
    kommunista intézményeit Cabet vázolta fel. – Engels jegyzete.
    (8)(1888) 
    Akkoriban ezt a pártot a parlamentben Ledru-Rollin, az irodalomban Louis 
    Blanc, a napisajtóban a „La Réforme” képviselte. A szocialista-demokrata 
    név a névnek ezeknél a feltalálóinál a demokrata vagy köztársasági párt 
    többé-kevésbé szocialista színezetű szekcióját jelentette. – (1890) 
    Az akkoriban magát szocialista-demokratának nevező francia párt az volt, 
    amelyet a politikában Ledru-Rollin, az irodalomban Louis Blanc képviselt; 
    annyira különbözött tehát a mai német szociáldemokráciától, mint ég a 
    földtől. – Engels jegyzete.