Karl Marx

Tézisek Feuerbachról^[A]

A megírás ideje: 1845 tavasza
A megírás helye: „Marx-Engels-Archiv”, I. köt., Frankfurt [1926] (Az Engels-féle változat: Engels „Ludwig Feuerbach”-jának 1888-as kiadásához mellékelve)
Eredeti nyelve: német
Aláírás:
Digitalization: Reinhart Attila

Tézisek Feuerbachról (Microsoft Word Document)

1

Minden eddigi materializmusnak (Feuerbach materializmusát is beleszámítva) az a fő fogyatékossága, hogy a tárgyat, a valóságot, érzékiséget csak az objektum vagy a⁽¹⁾ szemlélet formájában fogja fel; nem pedig mint érzéki-emberi⁽²⁾ tevékenységet, gyakorlatot nem szubjektívan. Ezért a tevékeny oldalt elvontan a materializmussal ellentétben az idealizmus – amely természetesen nem ismeri a valóságos, érzéki tevékenységet mint olyant – fejtette ki.⁽³⁾ Feuerbach érzéki – a gondolati objektumtól valóban megkülönböztetett objektumokat akar: de magát az emberi tevékenységet nem fogja fel tárgyi tevékenységnek. Ennélfogva a „Wesen des Christentums”-ban csak az elméleti viszonyulást tekinti az igazán emberinek, mig a gyakorlatot csak piszkos-zsidó megjelenési formájában fogja fel es rögzíti. Ennélfogva nem érti meg a „forradalmi”, a gyakorlati-kritikai” tevékenység jelentőségét.

2

Az a kérdés, hogy az emberi gondolkodást tárgyi igazság illeti-e meg – nem az elmélet kérdése, hanem gyakorlati⁽⁴⁾ kérdés. A gyakorlatban kell az embernek gondolkodása igazságát, vagyis valóságát es hatalmát, evilágiságát bebizonyítania. Az olyan gondolkodás valóságáról vagy nem-valóságáról folytatott vita, amely el van szigetelve⁽⁵⁾ a gyakorlattól – tisztára skolasztikus⁽⁶⁾ kérdés.

3

A körülmények megváltozásáról es a nevelésről szóló materialista tanítás megfeledkezik arról, hogy a körülményeket az emberek változtatják meg és a nevelőt magát is nevelni kell. Ennélfogva a társadalmat el kell különítenie két részre – melyek egyike fölötte áll.⁽⁷⁾
A körülmények változtatásának es az emberi tevékenységnek vagy önmegváltoztatásnak⁽⁸⁾ egybeesését csak mint forradalmi⁽⁹⁾ gyakorlatot lehet felfogni es racionálisan megérteni.

4

Feuerbach a vallási önelidegenülésnek, a világ egy vallási és egy világi világra⁽¹⁰⁾ való megkettőződésének tényéből indul ki. Munkája abban áll, hogy a vallási világot feloldja világi alapzatában.⁽¹¹⁾ De hogy⁽¹²⁾ a világi alapzat elválik önmagától és magának a fellegekben önálló birodalmat rögzít meg⁽¹³⁾, az csak⁽¹⁴⁾ abból magyarázható, hogy ez a világi alapzat meghasonlott önmagával és ellentmond önmagának. Ezt az alapzatot kell tehát magamagában mind ellentmondásában megérteni, mind pedig gyakorlatilag forradalmasítani.⁽¹⁶⁾ Tehát miután pl.⁽¹⁷⁾ felfedeztük, hogy a földi család a szent család titka, mármost az előbbit magát kell elméletileg es gyakorlatilag megsemmisítenünk⁽¹⁸⁾.

5

Feuerbach, nem érve be az elvont gondolkodással, a szemléletet akarja⁽¹⁸⁾; de az érzékiséget nem mint gyakorlati⁽¹⁹⁾ emberi-érzéki tevékenységet fogja fel.

6

Feuerbach a vallási lényeget feloldja az emberi lényegben. De az emberi lényeg nem valami az egyes egyénben benne lakozó elvontság. Az emberi lényeg a maga valóságában a társadalmi viszonyok összessége.
Feuerbach, aki ennek a valóságos lényegnek a kritikájába nem bocsátkozik, ennélfogva kénytelen:
1. elvonatkoztatni a történelmi lefolyástol, a vallásos lelkületet magáértvalóan megrögzíteni és egy elvont – elszigetelt – emberi egyént előfeltételezni;
2. a lényeg ezért⁽²⁰⁾csak mint „emberi nem”, mint belső, néma, a sok egyént természetileg⁽²¹⁾ összekapcsoló általanosság fogható fel.

7

Feuerbach ezért nem látja, hogy a „vallásos lelkület” maga is társadalmi termék⁽²²⁾, és hogy az elvont egyén, melyet elemez, egy⁽²³⁾ meghatározott társadalmi formához tartozik.

8

Minden⁽²⁴⁾ társadalmi élet lényegileg gyakorlati. Mindazok a misztériumok, amelyek az elméletet miszticizmusra indítják⁽²⁵⁾, az emberi gyakorlatban és e gyakorlat megértésében találják racionális megoldásukat.

9

A legtöbb, amihez a szemlélődő materializmus eljut,⁽²⁶⁾ vagyis az a materializmus, amely az érzékiséget nem gyakorlati tevékenységnek érti meg, az egyes egyének es a polgári társadalom szemlélete.⁽²⁷⁾

10

A régi materializmus álláspontja a polgári⁽²⁸⁾ társadalom; az újnak az álláspontja az emberi⁽²⁹⁾ társadalom vagy a társadalmi⁽³⁰⁾ emberiség.

11

A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a⁽³¹⁾ feladat az, hogy megváltoztassuk.

⁽¹⁾ [Engelsnél:] vagy a
⁽²⁾[Engelsnél:] emberi érzéki
⁽³⁾[Engelsnél:] Ezért történt, hogy a tevékeny oldalt, a materializmussal ellentétben, az idealizmus fejtette ki – de csak elvontan, mivel az idealizmus természetesen nem ismeri a valóságos, érzéki tevékenyseget mint olyant.
⁽⁴⁾ [Engelsnél:] gyakorlati
⁽⁵⁾ [Engelsnél:] elszigeteli magát
⁽⁶⁾ [Engelsnél:] skolasztikus
⁽⁷⁾[Engelsnél:] Az a materialista tanítás, hogy az emberek a körülményeknek és a neveltetésnek termékei, megváltozott emberek tehát más körülményeknek es valtozott nevelesnek termekei, megfeledkezik arról, hogy a körülményeket éppen az emberek változtatják meg, és hogy a nevelőt magát is nevelni kell. Ennélfogva szükségszerűen oda jut, hogy a társadalmat elkülöníti két részre, melyek egyike fölötte áll a társadalomnak (pl. Robert Owennál)
⁽⁸⁾ [Engelsnél kimaradt.]
⁽⁹⁾ [Engelsnél:] forradalmasító [umwälzend]
⁽¹⁰⁾ [Engelsnél:] egy vallási, elképzelt es egy valóságos világra
⁽¹¹⁾ [Engelsnél betoldva:] Szem elől téveszti, hogy ennek a munkának az elvégzése után a fődolog meg hátra van.
⁽¹²⁾ [Engelsnél:] Ama tény ugyanis, hogy
⁽¹³⁾ [Engelsnél:] magát a fellegekben, önálló birodalomként, rögzíti meg
⁽¹⁴⁾ [Engelsnél:] éppenséggel csak
⁽¹⁵⁾ [Engelsnél:] Ezt a világi alapzatot kell tehát először ellentmondásában megérteni és az után az ellentmondás kiküszöbölésével gyakorlatilag forradalmasítani.
⁽¹⁶⁾ [Engelsnél:] pl., miután
⁽¹⁷⁾ [Engelsnél:] elméletileg bírálnunk és gyakorlatilag forradalmasítanunk
⁽¹⁸⁾[Engelsnél:] az érzéki szemleletre apellál
⁽¹⁹⁾ [Engelsnél:] gyakorlati
⁽²⁰⁾ [Engelsnél:] ezért az emberi lényeg nála
⁽²¹⁾ [Engelsnél:] pusztán természetileg
⁽²²⁾ [Engelsnél:] társadalmi termék
⁽²³⁾ [Engelsnél:] a valóságban egy
⁽²⁴⁾ [Engelsnél:] A
⁽²⁵⁾ [Engelsnél:] csábítják
⁽²⁶⁾[Engelsnél:] amire a szemlélődő materializmus viszi
⁽²⁷⁾ [Engelsnél:] szemlélete a „polgári társadalomban”
⁽²⁸⁾ [Engelsnél:] „polgári”
⁽²⁹⁾ [Engelsnél:] emberi
⁽³⁰⁾ [Engelsnél:] társadalmasult
⁽³¹⁾ [Engelsnél:] de a
^[A] A tézisek 1845 tavaszán keletkeztek Brüsszelben es Marx 1845–47-es jegyzetkönyvében maradtak fenn, „1. ad Feuerbach” cím alatt. (A jegyzetkönyvről v.ö. 352., 354. jegyz.) Először Engels tette közzé őket nyomtatásban, függelékként „Ludwig Feuerbach” c. írásának különkiadásához, „Marx Feuerbachról” cimmel. (A „Tézisek Feuerbachról” cím a „Ludwig Feuerbach” e kiadásához irt „Előzetes megjegyzés” szavaiból való.) A tézisek szövegében Engels néhány fogalmazási változtatást eszközölt. (Az eredeti marxi szöveg betűszerinti szövege először 1926-ban jelent meg – a fennmaradt jegyzőkönyv alapjan – a moszkvai Marx–Engels Intezet gondozásában, az intézet folyóiratának („Marx-Engels-Archiv”, Majna-Frankfurt) I. kötetében.) Főszövegben a tézisek Marxtól eredő első megfogalmazását adjuk, lábjegyzetben közöljük az 1888-as Engels-féle kiadás eltéréseit.

Karl Marx Internet Archívum