Szituacionista Internacionálé

Definíciók


Író: Szituacionista Internacionálé
Először megjelent: "Internationale Situationniste," 1. szám (Párizs, 1958. június)
Forrás: Beszélő Online
Fordítás: Maruszki Judit
HTML: P.G.


­

konstruált szituáció Az élet azon pillanata, melyet konkrétan és célirányosan hozott létre egy egységesítő hangulatnak és az események játékának kollektív működése.

­

szituacionista Mindaz, ami a szituációalkotás elméletére vagy gyakorlati tevékenységére vonatkozik. Az az ember, aki szituációalkotásra törekszik. A Szituacionista Internacionálé tagja.

­

szituacionizmus Értelmétől megfosztott szó, az előző terminus eltúlzott derivációja. Nincsen szituacionizmus, hiszen ez a létező tények értelmezési doktrínáját jelentené. A szituacionizmus fogalmát természetesen az antiszituacionisták agyalták ki.

­

pszichogeográfia A tudatosan elrendezett vagy spontán földrajzi környezet pontos hatásainak tanulmányozása: hogyan befolyásolja ez a környezet közvetlenül az egyének érzelmi viselkedését.

­

pszichogeografikus A pszichogeográfiára vonatkozó. Ami megjeleníti a földrajzi környezet közvetlen hatását az érzelmi viselkedésre.

­

pszichogeográfus Aki a pszichogeografikus valóságot kutatja és értelmezi.

­

derivum Kísérleti viselkedésmód, amely a városi társadalom feltételeihez kötődik: a különböző hangulatok közötti korai átjárás technikája. Ennél speciálisabb értelme: e tapasztalat folyamatos megélésének időtartama.

­

egyesült urbanizmus Annak elmélete, hogyan lehet a művészetek és technikák együttesét felhasználni egy környezet teljes, hiánytalan megalkotásához, dinamikus kapcsolatban maradva a viselkedési tapasztalatokkal.

­

eltérítés A következő formula rövidítésére használják: az előre gyártott esztétikai elemek eltérítése. A művészet jelenlegi vagy régebbi termékeinek integrálása a környezet felsőbbrendű konstrukciójába. Ebben az értelemben nem beszélhetünk szituacionista festészetről vagy zenéről, hanem csak ezeknek az eszközöknek szituacionista használatáról. Egy ősibb értelemben az ősi kulturális szférákon belüli eltérítés propagandaeszköz, amely bizonyítja ezeknek a szféráknak az elhasználódását és kiüresedését.

­

kultúra A mindennapi élet szerveződési lehetőségeinek visszatükrözése és prefigurációja minden egyes történelmi pillanatban, az esztétikának, az érzelmeknek és erkölcsöknek komplex együttese, melynek segítségével egy közösség reagálni tud a gazdasági helyzet által objektíve diktált életre. (Ezt a terminust csak az értékteremtés perspektívájában definiáljuk, nem az oktatáséban.)

­

dekompozíció Olyan folyamat, melynek során a hagyományos kulturális formák szétrombolják saját magukat annak hatására, hogy megjelennek a természet fölött gyakorolt uralom felsőbbrendű eszközei, melyek lehetővé teszik, sőt megkövetelik a felsőbbrendű kulturális konstrukciókat. Különbséget teszünk a dekompozíció aktív fázisa (az elavult szuperstruktúrák effektív lerombolása, ez 1930 körül ér véget), és az ismétlődés fázisa (ami azóta is tart) között. A dekompozícióból az új konstrukciókba való átmenet megkésettsége a kapitalizmus forradalmi felszámolásának megkésettségéhez kapcsolódik.

­