Mao Zedong

 

Ellenezd a könyvimádatot!

 


A megírás ideje: 1930 Május
Eredeti nyelve: kínai
HTML, fordítás:Hausler Emil(2017)


 

I. Vizsgálódás nélkül szólásjog sem jár


Ha nem vizsgáltál ki alaposan egy problémát, nincs jogod felszólalni róla. Nem túlzott szigorúság ez? A legkevésbbé sem. Ha nem vizsgáltad ki egy gond jelenlegi tényeit és múltbeli előzményeit és semmit sem tudsz a mibenlétéről, bármi amit mondasz róla kétségtelenül ostobaság lesz. Ahogy mindenki tudja, az ostobaság nem old meg problémát, így hát nem jogos, hogy megfosztunk a beszéd jogától? Jópár elvtárs csukott szemmel szól badarságot, ami egy Kommunistának gyalázat. Hogyan hagyhatja egy Kommunista a szemeit csukva és beszélhet képtelenségekről?


Ez nem teszi meg!


Ez nem elég!


Vizsgálódnód kell!


Nem szabad ostobaságot fecsegned!


II. A probléma kivizsgálása annak megoldása is


Nem tudsz megoldani egy problémát? Rajta hát vizsgált ki a hozzá kapcsolódó tényeket és a múltbéli előzményeit! Miután részletesen átvizsgáltad, tudni fogod, hogy kell megoldani. A megoldások nem a vizsgálódások előtt, hanem kivétel nélkül utánuk kerülnek napvilágra. Csak egy igazi tökfilkó töri a fejét egyedül vagy társaságban egy “megoldás nyomában” vagy egy “ötlet kifejlesztésében” anélkül, hogy bármilyen vizsgálódásokat kezdeményezett volna. Hangsúlyozni kell, hogy ez még esetlegesen sem vezethet egy hatásos megoldáshoz vagy egy jó ötlethez. Más szóval, az ilyen ember elkerülhetetlenül rossz megoldásra és ötletre lel.


Nem kevés vizsgálódó elvtárs, gerilla vagy új káder van aki azonnal politikai kijelentéseket tesz amint megérkezik egy új helyre, büszkén sétálgatva miközben ezt-azt kritizál, elítél úgy hogy hogy csak a dolgok téves, külső látszatát vagy apró részleteit látta még. Az ilyfajta tisztán szubjektív badarságról való szólás csakugyan utálatos. Az ilyen emberek elkerülhetetlenül zűrzavart okoznak, mellyel elvesztik a tömeg bizalmát és bebizonyítják hogy semmilyen problémát sem képesek megoldani.


Mikor nehéz problémákkal kerül szembe, sok vezető szerepet betöltő ember egyszerűen csak sóhajtozik anélkül hogy képes lenne megoldani azt. Elveszti a türelmét majd kérvényezi áthelyezését, mert “nem képes elvégezni a feladatát”. Ezek a gyáva ember szavai. Csak állj a két lábadra, járj körbe a rádbízott területeken és “tudakozódj minden után”[1] ahogy Konfúciusz tette, és bármennyire nincs tehetséged hozzá, képes leszel megoldani a problémád; mert bár fejed üres volt mielőtt kimentél az ajtón, mire visszaérsz tele lesz mindenféle tudással ami a probléma megoldásához szükséges. Így kerülnek a problémák megoldásra. Muszáj kimenned az ajtón? Nem feltétlenül. Összehívhatsz egy tényfelderítő értekezletet is amire olyan embereket hívsz meg akik ismerősek a problémával. Tőlük megtudhatod annak jelenlegi állapotát és így könnyen meg tudod oldani, még ha az bonyolult is.


A vizsgálódás a terhesség hosszú hónapjaihoz hasonlítható, míg a probléma megoldása a gyermek születésének napjához. A probléma kivizsgálása tehát annak megoldása is.


III. Ellenezd a könyvimádatot


“Bármi ami a könyvekbe van írva, az helyes” — még ma is így gondolkoznak a kulturálisan visszamaradott Kínai parasztok. Elég érdekesen a Kommunista Párton belül is vannak emberek akik értekezések alatt mindig azt mondogatják, hogy “Mutasd meg hol van leírva a könyvben!”. Ha azt mondjuk, hogy egy felsőbb vezetési szerv utasítása helyes, nem azért mondjuk, mert egy “felsöbb vezetési szerv”-től jön, hanem mert a tartalma megfelel küzdelmünk szubjektív és objektív körülményeinek és kielégíti annak szükségleteit. Igencsak hibás hát a hivataloskodó állásmód alapján vakon, mindenféle megbeszélés vagy vizsgálódás nélkül végrehajtani az utasításokat csak azért mert felsőbb szervtől jönnek. Az efféle hivataloskodás által okozott bajkeverés miatt nem eresztenek Pártunk elvei és taktikái mély gyökekereket a tömegek közt. Egy felső szerv utasításainak végrehajtása vakon, bármiféle vizsgálat nélkül nem is igazán végrehajtás, hanem a legmesterkéltebb út annak ellenzéséhez vagy szabotálásához


Ugyanígy veszélyes a társadalomtudományokat kizárolagosan könyvekből megismerni, mely mindazonáltal az első lépés is lehet az ellenforradalmiság útján.Ezt alátámasztja az a tény, hogy egy rakás Kínai Kommunista aki magukat a könyvek világára korlátozva tanulmányozta a társadalmat, később ellenforradalmár is lett. Amikor azt mondjuk, hogy Marxizmus helyes, nem azért tesszük mert Marx egy “próféta” volt, hanem mert helyesnek bizonyult az elmélete a mindennapjaink küzdelmeiben. Szükségünk van a Marxizmusra a harcunkban. Elmélete elfogadásával a “prófétaság” misztikus eszméje nem hálózza be az elménket. Sokan kik Marx könyveit olvasták, később a forradalom hitehagyottjaivá váltak, míg máskor még az írástudatlan paraszt is megérti a Marxizmus alapjait. Természetesen tanulmányoznunk kell a Marxizmus műveit, azonban ezt a tanulmámyozást össze kell hangolni országunk körülményeivel. Szükségünk van a könyvekre, azonban túl kell lépnünk a könyvimádaton, mert az nincs összhangban a valóságunkkal.


Hogyan léphetünk hát túl a könyvimádaton? Egy mód van erre, ami nem más, mint a tényleges állapotunk megvizsgálása.


IV. A tényleges állapotunk megvizsgálása nélkül elkerülhetetlen az osztályerők idealista felbecslése és egy idealista vezetés étrejötte, mely végül vagy opportunizmusban vagy puccsizmusban végződik


Kételkedsz ebben a megállapításban? Nos, a nyers tények végül elfogadtatják veled. Csak próbáld meg felbecsülni a politikai állapotot vagy vezetni küzdelmünk mindenféle vizsgálódás nélkül és meglátod, hogy efféle felbecslés és vezetés idealista -e és hogy vezet -e opportunista vagy puccsista hibákhoz. Minden bizonnyal fognak ilyen hibák történni. Ez nem a cselekvés előtt készült gondos tervek hiánya miatt van, hanem a tervezés előtt a jellemző társadalmi szituáció tanulmányazásának elmulásztásából fakad. A mi Vörös Hadseregünk gerilla egységeiben is sokszor így történik ez. A Li Kuei[2] féle tisztek nem tesznek különbséget büntetés és büntetés között. Következményképpen a vétkesek úgy érzik, hogy igazságtalanul ítélkeztek fölöttük, ezért sok vita tör ki míg a vezető el nem veszti az összes tekintélyét. Nem gyakran történ ilyen a Vörös Hadseregünkben?


El kell pusztítanunk az idealizmust és szembe kell állnunk mindenféle opportunista és pucssista hibával mielőtt sikerülhet megnyernünk a tömegek bizalmát és legyőznünk az ellenséget. Az egy mód az idealizmus elpusztítására az, ha erőfesítést teszünk a valódi helyzet kivizsgálására.


V. A társadalmi és gazdasági vizsgálódás célja az osztályerők helyes felbecslése és a küzdelem helyes taktikáinak felvázolása


Ez a válaszunk a kérdésre: Miért kell vizsgálnunk a társadalmi és a gazdasági körülményeket? Ilyenformán vizsgálódásunk tárgya az összes társadalmi osztály és azok kapcsolatai, nem pedig a töredékes társadalmi jelenségek. Újabban Vörös Hadsereg Negyedik Hadseregének emberei figyelmet fordítottak a vizsgálódás munkájára[3], de sokuk módszere hibás. Ezért vizsgálodásaik eredménye oly triviális mint a gyógyszerész receptjei, máskor pedig hasonlítanak a városba érkezett vidéki bugris történeteire vagy egy népes város látképere egy hegytetőről. Az efféle vizsgálódás kis haszonnal van a fő célunk elérésére. Ez a fő cél a különböző osztályok politikai és gazdasági szituációjának megismerése. A vizsgálódásunk eredményének egy képnek kell lennie minden osztály jelenlegi szituációjáról és fejlődése viszontagságairól. Például amikor a parasztság összetételet vizsgáljuk, nem csak a birtokosparasztok, a félbirtokos-parasztok és a bérlőpararasztok számát kell tudnunk, akik a birtokviszonyok alapján vannak szétválasztva, hanem még különösebben tudnunk kell a gazdag parasztok, a középosztálybelii parasztok és a szegény parasztok számát, akik osztályaik alapján vannak szétválasztva. Amikor a kereskedők összetételét vizsgáljuk, nem csak minden forgalmat kell megismernünk, például a búzaét, a ruházatét vagy az orvosi füvekét stb., hanem még különösebben tudnunk kell a kis kereskedők, középkereskedők és a nagykereskedők számát. Nem csak a látszatot kell megvizsgálnunk, hanem a mögötte rejlő osztálykpacsolatokat is. A kapcsolatokat nem különféle forgalom között kell kivizsgálnunk, hanem sokkal inkább különböző osztályok közt. A fő nyomozási módunk tehát a különböző társadalmi osztályok elemzése, a végső cél pedig megismerni a kapcsolataikat, hogy helyesen értékeljük az osztályerőket és helyes taktikákat vázoljunk fel a küzdelmünkhöz, meghatározva, hogy mely osztályok alkotják a forradalmi harc főerejét, melyik osztályokat kell meggyőzni szövetségesnek és melyiket kell megdönteni. Ez az egyetlen célunk.


Milyen társadalmi osztályokat kell kivizsgálnunk?

Az ipari proletáriátust

A kézimunkásokat

A mezőgazdasági munkásokat

A szegény parasztokat

A városi szegényeket

A lumpenproletárokat

A mester kézműveseket

A kiskereskedőket

A középkereskedőket

A gazdag kereskedőket

A földbirtokosokat

A kereskedelmi burzsoáziát

Az ipari burzsoáziát


Vizsgálodásunkban figyelmet kell fordítanni az összes felsorolt osztályra. Az ipari proletáriátustés az ipari burzsoázia azonban hiányzik a területekről ahol dolgozunk, de ehelyett állandóan más osztályokkal találkozunk. A küzdelmi taktikáink kapcsolatban vannak mindezekhez az osztályokhoz.


A múltbeli vizsgálódásainknak egy másik hiányossága az aránytalan hangsúly a vidékre a városok kárára, ami ahhoz vezetett, hogy sok elvtársnak homályosak lettek a taktikái a városi szegényekkel és a kereskedelmi burzsoáziával. A küzdelmünk fejlődése lehetővé tette, hogy elhagyjuk a hegyeket a síkságokra.[4]. Bár fizikailag leértünk, elménkben még mindig a magasban vagyunk. Ugyanúgy meg kell értenünk a városokat mint a vidéket, vagy különben képtelenek leszünk kielégíteni a forradalmi harcunk szükségleteit.


V. A kínai forradalmi harc győzelme a Kínai állapotok megértésén fog függeni


A küzdelmünk célja a szocializmus elérése a demokrácia állapotát követően. Ebben a vállalkozásban az első lépésünk a demokratikus forradalom befejezése a munkásosztály többségének a meggynerésével és a paraszt és városi szegény tömegek felszításával a földtulajdonos osztály, az imperializmus és a Kuomitang rezsim megdöntésére. A következő lépés a szocialista forradalom véghezvitele, ami a küzdelem magasabb szintre emelkedésével fog eljönni. Ennek a nagy forradalmi vállakozásnak a véghezvitele nem kis munka, mely teljes egészében a proletár párt helyes és határozott taktikáján fog függeni. Ha a küzdelmi taktikái hibásak, vagy határozatlanok és habozók, a forradalom biztosan ideiglenes veszteséget fog szenvedni. Figyelemben kell tartani, hogy a burzsoá oldal is állandóan tervezi a küzdelmi taktikáját. Azon gondolkoznak, hogy terjeszhessék el a reformista nézeteket a munkásosztályon belül hogy félrevezessék és elfordítsák őket a Kommunista Párt vezetőségétől, vagy hogy hogyan vegyék rá a gazdag parasztokat hogy nyomják el a szegény parasztok felkeléseit és hogy hogyan oltsák el a forradalmi tüzet a gengsztereikkel. Egy egyre inkább élesedő küzdelemben a proletáriátusnak teljesen a pártja, a Kommunista Párt helyes és határozott taktikáján kell múlnia a győzelmének.A Kommunista Párt helyes és eltántoríthatatlan küzdelmi taktikáját semmlyen körülmények között sem hozhatja létre pár irodában ülő ember; ezek a tömeg küzdelme alatt jönnek létre, tehát gyakorlati tapasztalatból keletkeznek. Ezért mindig tanulmányoznunk kell a társadalmi állapotokat és gyakorlati vizsgálódásokat kell folytatnunk. Azok az elvtársak, akik rugalmatlanok, konzervativok, hivataloskodók és indokolatlanul optimisták azt gondolják hogy küzdelmünk jelenlegi taktikái tökéletesek, hogy a Párt Hatodik Nemzeti Kongresszusának “Dokumentumkönyve”[5] garantálja a tartós győzelmet és hogy lehet az ember győzedelmes minden csatájában ha a kijelölt utakon halad. Ezek az ötletek teljes egészében hibásak és nincsen közük ahhoz az elmélethez, hogy a Kommunistáknak kedvező új szituációkat kell létrehozniuk küzdelmük alatt; ezek mind tisztán konzervatív elképzelések. Ha ezek nem kerülnek elvetésre, nagy veszteségeket fognak okozni a forradalomnak és magukban az elvtársakban is kárt fognak tenni. Minden bizonnyal van pár elvtárs a Vörös Hadseregben, aki elégedett a dolgokkal úgy, ahogy vannak, aki nem akar bármit is mélyrehatóan átérteni, indokolatlanul optimista és azt a tévhitet terjeszti, hogy “ez proletár viselkedés”. Megeszik a napi ételadaguk és egész nap az irodában ülnek bóbiskolva anélkül hogy egy lépést is megtennék a tömegek között vizsgálódás céljából. Amikor szólásra nyitják a szájukat, az emberek rosszul lesznek a közhelyeiktől. Hogy felébresszük az ilyen elvtársakat fel kell emelnünk a hangukat és kiabálnunk kell nekik:


Késedelem nélkül vesd el konzervatív elképzeléseid!


Pártolj helyettük progresszív és harcos Kommunista elképzeléseket!


Végy részt a küzdelemben!


Menj a nép közé és vizsgálódj a tényekről!


VII. A Vizsgálódás technikája


1. Tarts megbeszéléses tényfeltáró értekezleteket a vizsgálódás elkezdéséhez


Ez az egyetlen mód az igazsághoz való közelebbkerüléshez, a helyes következtetések levonásához. Könnyű hibákat véteni ha megbeszéléses tényfeltáró értekezletek helyett egy egyénre támaszkodsz aki csak a saját tapasztalatából érvel. Nem lehetséges továbbá a többé kevésbbé helyes következtetések levonása az ilyen értekezéseken, ha kulcskérdések helyett rendszertelenül teszel fel kérdéseket.


2. Milyen emberek vegyenek részt a tényfeltáró értekezleteken?


Olyan emberek, akik jól ismerik a társadalmi és gazdasági körülményeket. Ami a kort illeti, az öregebb emberek a legjobbak, mert gazdagak a tapasztalokban és nem csak azt tudják, hogy mi történik éppen, hanem átértik az okokat és az okozatokat is. A küzdelmünkben tapasztalt fiatal emberek is vegyenek részt, mert progresszív ötleteik és éles szemeik vannak. Ami pedig a foglalkozást illeti, vegyenek részt munkások, parasztok, kereskedők, intellektuálisok, bizonyos esetekben katonák vagy akár még csavargók is. Természetesen, amikor egy bizonyos témát vizsgálsz ki, azoknak nem kell részt venni, akiknek semmi közük sincs hozzá. Például a munkások, a parasztok, a diákok ne vegyenek részt a gyűlésen amikor a vizsgálódás témája a kereskedelem.


3. Melyik a jobb, egy nagy tényfeltáró értekezlet vagy egy pici?


Ez a vizsgálódó értekezletszervezési képességétől függ. Ha ez a képessége jó, egy tucat vagy akár húsz és annál több embert is össze lehet hívni. Egy nagy értekezletnek megvannak a maga előnyei: a válaszokból nagyjából pontos adatokra teszel szert(pl. a szegény parasztok arányára a teljes parasztnépességben) és meglehetősen helyes következtetéseket tudsz levonni(pl. Hogy jobb -e az egyenlő arányú földosztás a megkülönböztetett arányúnál). Természetesen megvannak a hátrányai is: hacsaknem készségesen tudod vezetni az értekezletet, nehéz lesz fenntartani a rendet. Így tehát a résztvevő emberek száma a vizsgálódó személy kompetenciájától függ. Azonban a minimális mennyiség 3 fő, mert más esetben a megszerzett információ korlátozottan lenne összefüggésben a valódi állapotokkal.


4. Készítszd el a vizsgálódás részletes vázlatát


Elengedhetetlen az előzetes vázlat elkészítése ami alapján a vizsgálódónak kérdéseket kell feltenni a résztvevőknek. Ha a vázlat bármelyik része homályos vagy kétséges, azt meg kell vitatni a résztvevőkkel. A részletes vázlatban szerepelnie kell a fő témáknak, altémáknak és részletezett tételeknek. Például, ha a kereskdelem a főtéma, lehet altéma a ruházat, a búza, az orvosi füvek vagy más szükségletek, a ruházat alatt pedig lehetnek olyan részletezett tételek mint a pamutvászon, a háziszőttes, a selyem vagy a szatén.


5. Személyes részvétel


Mindenkinek, aki vezetői felelőségekkel rendelkezik, a városi kormány elnökétől kezdve a központi kormány elnökéig, az osztagparancsnoktól a főparancsnokig, a párttitkártól a főtitkárig, csak a jelentésekre hagyatkozás helyett személyesen kell kivizsgálnia az adott társadalmi és gazdasági körülményeket, mert a vizsgálódás és a jelentésolvasás két külön dolog.


6. Vizsgálódj mélyen


Mindenki, aki tapasztalatlan a vizsgálódásban, először végezzen egy-két alapos vizsgálatot hogy teljes tudást szerezzen egy adott hely(például egy falu vagy egy város) adott problémájáról(például a búza vagy a fizetőeszköz problémai). Az alapos és mély vizsgálat egy adott helyről vagy problémáról a jövőbeni más helyeken más problémákról végzett vizsgálódásokat könnyebbé teszi.


7. Készíts saját jegyzeteket

A vizsgálódónak nemcsak elnökölnie és útmutatást adnia kell a tényfeltáró értekezleteken, hanem saját jegyzeteket kell készítenie és az eredményeket is saját magának kell lejegyezni. Az nem teszi meg, ha mások csinálják meg neki.


Jegyzetek


[1] Lásd a Konfucianista Analekták III. könyvét(“Pa Yi”): “Amikor Konfúciusz belépett az Ősi Templomba, mindenről tudakozódott”


[2] Li Kuei a jólismert Hu Chuan’(A Mocsár hősei) című Kínai regény egyik hőse volt. A regény a parasztháborút írja le ami az Északi-Szung dinasztia(960-1127) végét követte. Li Kuei egyszerű, őszinte és nagyon hűséges volt a parasztok ügyéhez azonban nyerssége és tapintatlansága intő példaként maradt fent számunkra


[3] Mao Zedong elvtárs mindig nagy hangsúlyt fektetett a vizsgálódásra, amit a vezetőség legfontosabb feladatának és meghatározó vezérelvének tartott. A vizsgálódás munkája fokozatossan alakult ki a Vörös Hadsereg Negyedik Hadseregében Mao Zedong kezdeményezésével. Elrendelte, hogy a társadalmi vizsgálódásnak rendszeres munkává kell válnia és a Vörös Hadsereg Politikai Szakaszával részletes jelentéseket készítetett a népküzdelem és a reakció állapotáról, a helyi emberek gazdasági életéről és a vidéki területeken az egyes osztályok által birtokolt földről. Bárhova ment a Vörös Hadsereg, legelsőként a helyi osztályok állapotát ismerte meg és azután fogalmazta meg a nép szükségleteivel összefüggésben álló jelmondatokat.

[4] Itt a ‘hegyek’ a Csingkangi hegyek a Kiangsi és Hunan Tartományok határán míg a ‘síkság’ a dél Kiangsi-i és nyugat Fukieni sikság. 1929 Januárjában Mao Zedong elvátrs vezette le a Vörös Hadsereg Negyedik Seregének fő erőit a Chingkangi hegyekből Dél-Kiangsiba és Nyugat-Fukienbe hogy így két nagy forradalmi bázisterületet hozzon létre.


[5] A “Dokumentumkönyv” a Kínai Kommunista párt Hatodik Nemzeti Kongresszusán meghozott döntésekből állt, ezek közé tartoztak többek között a politikai határozatok a parasztkérdésről, a földkérdésről, a politikai hatalom megszervezéséről. 1929 elején a Vörös Hadsereg Negyedik Seregének a Front Bizottsága ezeket a döntéseket könyvformában adta ki, aminek a példányait a helyi pártszervezeteknek és a Vörös Hadsereg pártszervezeteinek osztották szét