Az emberek eddig mindig hamis képzeteket alkottak sajátmagukról, arról, amik, vagy amiknek lenniük kellene. Viszonyaikat Istenről, a normál-emberről stb. alkotott képzeteik szerint rendezték be. Fejük szüleményei a fejük fölé nőttek. A teremtők meghajoltak teremtményeik előtt. Szabadítsuk meg őket az agyrémektől, az eszméktől, a dogmáktól, a képzeletbeli lényektől, amelyeknek igájában sorvadnak. Lázadjunk fel a gondolatok ez uralma ellen. Tanítsuk meg az embereket arra, hogy ezeket a képzelődéseket olyan gondolatokkal cseréljék fel, amelyek megfelelnek az ember lényegének — mondja az egyik —, hogy velük szemben kritikai álláspontra helyezkedjenek — mondja a másik —, hogy verjék ki őket a fejükből — mondja a harmadik —, és akkor a fennálló valóság össze fog omlani.
Ezek az ártatlan és gyermeteg fantáziák alkotják a magvát az újabb ifjúhegeli filozófiának, melyet Németországban nemcsak a közönség fogadott megdöbbenéssel és rettegő tisztelettel, hanem melyet maguk a filozófia hérószai is világfelforgató veszedelmességük és bűnös kíméletlenségük ünnepélyes tudatával adnak elő. E kiadvány első kötetének az a célja, hogy ezeket a bárányokat, akik magukat farkasnak tartják, és akiket annak tartanak, leálcázza és megmutassa, hogy ezek csak filozofikus utánbégetői a német polgár képzeteinek, s hogy e filozófus magyarázók hetvenkedései csupán a valóságos német állapotok siralmasságát tükrözik. A kiadványnak az a célja, hogy a valóság árnyképeivel vívott filozófiai harcot, amely az álmodozó és bódultfejű német néphez annyira illik, csúffá tegye és hitelétől megfossza.
Egy derék férfiú egyszer azt vette a fejébe, hogy az emberek csak azért fulladnak bele a vízbe, mert a nehézkedés gondolata [Gedanken der Schwere] megszállva tartja őket. Ha ezt a képzetet kivernék a fejükből, teszem úgy, hogy azt babonás, vallási képzetnek nyilvánítanák, akkor mindenféle vízveszélyen felülkerekednének. Egész életén át küzdött a nehézkedés illúziója ellen, amelynek káros következményeiről neki minden statisztika új és számos bizonyítékot szolgáltatott. Ez a derék férfiú volt a mintaképe az új német forradalmi filozófusoknak.
[Áthúzva:] A német idealizmust semmiféle sajátos különbség sem különíti el a többi
nép ideológiájától. Ez utóbbi is azt tartja, hogy a világ eszmék uralma alatt áll, hogy az eszmék és fogalmak meghatározó elvek, hogy meghatározott gondolatok alkotják az anyagi
világnak a filozófusok számára hozzáférhető misztériumát.
Hegel kiteljesítette a pozitív idealizmust. Nemcsak hogy az egész anyagi világot gondolati világgá és az egész történelmet gondolatok történetévé változtatta. Nem éri be azzal,
hogy lajstromozza a gondolati dolgokat, a létrehozás aktusát is ábrázolni próbálja.
A német filozófusok, álomvilágukból felrázva, tiltakoznak a gondolati világ ellen, amellyel
a valóságos, hús[-vér...]
A német filozófiai kritikusok valamennyien azt állítják, hogy eddig eszmék, képzetek,
fogalmak uralkodtak a valóságos embereken s határozták meg őket, hogy a valóságos világ
az eszmei világ terméke. Ez történik mindmáig, ezentúl azonban másként kell lennie. Különböznek egymástól ezek a kritikusok abban a módban, ahogyan meg akarják váltani a nézetük
szerint saját rögeszméinek hatalma alatt ilyeténképpen nyögő emberiséget; különböznek
abban, hogy mit nyilvánítanak rögeszmének; megegyeznek a gondolatok ez uralmába vetett
hitben; megegyeznek abban a hitben, hogy kritikai gondolkodói aktusuk óhatatlanul előidézi a fennálló valóság pusztulását — legfeljebb egyesek elégségesebbnek tartják elszigetelt
gondolkodói tevékenységüket, mások meg akarják hódítani a köztudatot.
Az a hit, hogy a reális világ az eszmei világ terméke, hogy az eszmék világa [...]
Hegeli gondolatvilágukba belezavarodva a német filozófusok tiltakoznak a gondolatok,
eszmék, képzetek uralma ellen, amelyek nézetük szerint, azaz Hegel illúziója szerint, eddig
létrehozták, meghatározták, uralmuk alatt tartották a való világot. [...]
A hegeli rendszer szerint eszmék, gondolatok, fogalmak hozták létre, határozták meg,
tartották uralmuk alatt az emberek valóságos életét, anyagi világukat, reális viszonyaikat. Lázadó tanítványai ezt átveszik tőle.
Következő rész: I. Feuerbach. A materialista és az idealista szemlélet ellentéte.