Az imperializmus a finánctőke uralma. A részvénytársaságok és a trösztök mellett, gyakran felettük, a bankok kezében összpontosul a gazdaság valóságos irányítása. A bankok szerkezete sűrített formában tükrözi a jelenkori kapitalizmus egész szerkezetét: kombinálja a monopólium tendenciáit az anarchia tendenciáival. Technikai csodákat, óriásvállalatokat, hatalmas trösztöket szerveznek, de szervezik a drágaságot, a válságokat és a munkanélküliséget is. A rombolásban egymást kiegészítő monopól-kényuralom és kapitalista anarchia elleni harcban lehetetlen bármilyen komoly lépést tenni előre, ha a nagy finánctőke kezében hagyjuk a bankok vezetését.
A nemzet érdekeinek megfelelő, ésszerű terv szerint működő egységes beruházási- és hitelrendszer megvalósítása érdekében minden bankot egységes, országos intézményben kell egyesíteni. Egyedül a magánbankok kisajátítása és az egész hitelrendszer állami összpontosítása fogja az állam kezébe adni a tervgazdálkodáshoz szükséges valódi, azaz anyagi, nem pedig képzeletbeli és bürokratikus eszközöket.
A bankok kisajátítása semmi esetre sem jelenti a kis bankbetétek kisajátítását. Ellenkezőleg: a kis betéttulajdonosok számára az EGYSÉGES ÁLLAMI BANK kedvezőbb feltételeket nyújt, mint a magánbankok. Ugyanígy, egyedül az Állami Bank teremthet kiváltságos, azaz olcsó hitel-feltételeket a parasztok, a kisiparosok, a kiskereskedők számára. De még ennél is fontosabb, hogy az egységes pénzügyi vezérkar által irányított egész gazdaság, mindenekelőtt a nehézipar, a közlekedés és szállítás a munkások és minden más dolgozó érdekeit szolgálja.
A BANKOK ÁLLAMOSÍTÁSA azonban csak akkor jár kedvező eredményekkel, ha maga az államhatalom a kizsákmányolók kezéből a dolgozók kezébe kerül.