A reális humanizmusnak nincs Németországban veszedelmesebb ellensége, mint a spiritualizmus, vagyis a spekulatív idealizmus, amely a valóságos egyéni ember helyére az „öntudatot” vagy a „lelket” állítja, és az evangélista szavaival ezt tanítja:
„A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit.”1
Magától értetődik, hogy ennek a testetlen léleknek csak a saját képzeletében van lelke. Ami ellen a Bauer-féle kritikában harcolunk, az éppen a magát karikatúraként reprodukáló spekuláció. Ez szemünkben a legtökéletesebb kifejezője a keresztény-germán elvnek, amely utolsó kísérletét végzi, amikor „a kritikát” magát transzcendens hatalommá változtatja.
Fejtegetésünk főleg Bruno Bauer „Allgemeine Literaturzeitung"-jához2 kapcsolódik — melynek első 8 füzete állt rendelkezésünkre —, mert itt a Bauer-féle kritika és vele egyáltalában a német spekulációnak az értelmetlensége tetőpontjára hágott. A kritikai kritika (a „Literaturzeitung” által gyakorolt kritika) annál tanulságosabb, minél inkább teljesíti ki a valóságnak a filozófia által való visszájára fordítását a legnyilvánvalóbb komédiává. — Nézzük meg például Fauchert és Szeligát. — A „Literaturzeitung” olyan anyagot ad, amelynek alapján a szélesebb közönségnek is világos képet lehet nyújtani a spekulatív filozófia illúzióiról. Ez munkánk célja.
Fejtegetésünk módját természetesen megszabja a tárgya. A kritikai kritika minden tekintetben alatta áll a német elméleti fejlődés már elért színvonalának. Ezért tárgyunk természete indokolja, hogy itt nem térünk ki magának e fejlődésnek további megítélésére.
Sőt, a kritikai kritika arra kényszerít bennünket, hogy a már meglevő eredményeket mint ilyeneket juttassuk érvényre vele szemben.
Ezért ezt a polémiát az önálló írások előtt bocsátjuk ki, amelyekben ki fogjuk fejteni — magától értetődik, hogy mindegyikünk külön-külön — pozitív nézetünket és ezzel együtt pozitív viszonyunkat az újabb filozófiai és szociális tanokhoz.
Párizs, 1844. szeptemberében
Engels
Marx
1
V. ö. Biblia, János 6:63
2 „Allgemeine Literaturzeitung” (a továbbiakban „ALZ”) német havi folyóirat, 1843
decemberétől 1844 októberéig jelent meg Charlottenburgban, Bruno Bauer szerkesztésében
Következő rész: I. Fejezet. „A kritikai kritika könyvkötőmester-alakban" vagy a kritikai kritika mint Reichardt úr (írta Engels)